Minden évszakban ellátogat a VakVarjú éttermekbe egy borász, hogy legkedvesebb borait mutassa meg Vendégeinknek borkóstolósorunkban. Nyáron Badacsonyból Ádám Gábor és Földi Bálint a Sabar Borház legizgalmasabb boraival érkezett Varjúfészkünkbe. Ismerjék meg segítségükkel egy kicsit jobban a pincészetet és a nyártól a VakVarjú étteremcsaládban is átélhető „Sabarizmust”!
„Sabarizmus” a VakVarjúkban
Kellemes baráti beszélgetés egy finom Sabar bor felett, mellé néhány nagyszerű fogás a VakVarjú étlapjáról, amit lágy háttérzene és az együttlét öröme hat át. Ádám Gábor, a badacsonyi Sabar Borház tulajdonosa és Földi Bálint borász az étteremcsalád Varjúfészkébe szánt három kiváló borával (Pinot Gris „Csángó”, Kéknyelű és Cabernet Franc „Szűretlen”) ezt a fajta „Sabarizmust” csempészi be most a VakVarjúkba.
„Egy hosszúra nyúlt, teraszos éjjel után egyik vendégünk a Sabarizmus szót írta le egy üzenetben. Jópofának és kedvesnek találtuk, elkezdtük használni, beépült a mindennapjainkba és talán mostanra már meg tudjuk fogalmazni, hogy mit is jelent. Tudjuk, hogy milyen érzés egy nehéz hét után felengedni, majd meginni néhány pohár bort, ami életvízként árad szét a testedben. Majd ezután fesztelen és vidám órákat beszélgetni egymással egy finom fogás mellett. Nekünk dióhéjban ezt jelenti a Sabarizmus, amit most borainkkal a VakVarjú étteremcsalád vendégeivel is szeretnénk megtapasztaltatni.
Az étteremcsalád törzsvendégeként különösen fontos volt számomra, hogy a Varjúfészekbe azokat a borainkat repítsük el, amelyekre tulajdonosként a legbüszkébb vagyok!” – mondja Ádám Gábor, a badacsonyi Sabar Borház tulajdonosa.
A Káptalantóti határában emelkedő 217 méter magas Sabar-hegy a Balaton-felvidék hegyeinek egyik legkisebbike, a Sabar Borház évi 40 ezer palack borával is kis borászatnak számít, ám éppen ez adja exkluzivitását is, hiszen tételeivel csak nagyon kevés üzlet polcain találkozhatunk. Így igazán különleges alaklom, hogy a borászat három zászlóshajóját egymás után kóstolhatják meg Vendégeink kóstolósorunkban a VakVarjúkban!
Színes szürkebarát és fehér kéknyelű
Értékmentés és a hagyományok ápolása jellemző borászatukra. Pincészetüket és vendégházukat új épületek emelése helyett a hegyen már évtizedek óta álló épületek átalakításával hozták létre – Gábor egy ideig építész szeretett volna lenni –, miközben ápolják és karbantartják a pincészetük mellett fekvő erdőket és legelőket is, birtokukon pedig a Badacsonyra legjellemzőbb fajtákat termesztik. Ebből is kiemelkedik a még világviszonylatban is ritkának számító kéknyelű, ami „kék” előtagja ellenére egy testesebb fehérbor, semmihez sem hasonlítható ízvilágú, és Magyarországon szinte kizárólag ebben a térségben termesztik.
Nevét kékes-lilás levele nyelének színéről kapta és leginkább a VakVarjúk különböző halételeihez ajánljuk.
Szürkebarátjuk pedig azért érdekes igazán, mert sokan ezt a fajta fehérbort az édességgel állítják párhuzamba – évtizedekkel ezelőtt a legtöbb szürkebarát valóban édes volt hazánkban -, de a Sabar Borház száraz bort készít belőle.
Jó savak, mérsékelt alkoholtartalom és finom hordófűszerek jellemzik. Nagyon színes a fogás-paletta, ami mellé élvezettel fogyaszthatjuk: csirkéből és sertésből készült ételeink (szürke)barátja is lehet. A pincészet eddigi egyetlen szűretlen bora,
a Cabernet Franc természetesen az étteremcsalád magyaros-paprikás fogásainak lehet a legjobb társa.
A szőlő és a bor győzelme a nyakkendő és párbajtőr felett
A Sabar Borház tulajdonosa nyakkendőjét és közgazdász végzettségét, míg borásza, a fiatal és tehetséges Földi Bálint párbajtőrét és utánpótlás-válogatottságát adta fel a szőlőtőkék és a borok kedvéért.
Gábor gyerekkorában nagyszülei alföldi szőlőjében töltött el sok időt, a földművelés és mezőgazdaság romantikus emléke mindig is átlengte életét, mígnem 2009-ben végleg elhatározta, hogy saját pincészetet szeretne nyitni, majd hamarosan rátalált a Káptalantóti ékszerdobozra. Bálint húsz éven át tartó párbajtőröző életét, utánpótlás-válogatottságát, majd szintén közgazdász végzettségét cserélte le a borok kedvéért, miután egy tévéműsorban idősebb Figula Mihályt hallotta mély szenvedéllyel beszélni a borászatról. Egyikük sem bánta meg döntését.
„A borászatban az a legszebb, hogy egy szőlőt éveken át nevel fel az ember, ami szüret, préselés, erjesztés után teljesen mássá, a borrá lényegül át” – mondta Földi Bálint.
